|
|
I.e. 480-ban Thermopülai egy természetes szoros volt. Mára a tenger kilométerekkel visszahúzódott, de akkoriban olyan keskeny volt, hogy egy út éppenhogy csak elfért a környező hegyek lába és a tengerpart között. A görögök megérkezvén újjáépítettek egy falat, és e mögé húzódva várták az ellenséget. A görögök sokkal kevesebben voltak, de a földrajzi viszonyok őket segítették. A cél az volt, hogy lelassítsák a perzsákat, annyira, hogy közben máshol komolyabb ellenállást építhessenek ki szárazföldön és tengeren egyaránt. Leonidasz és a kíséretében lévő 300 spártai katona számára azonban Thermopülai nem csupán egy stratégiai fontosságú hely volt; itt akarták megmutatni a világnak, mit is jelent spártainak lenni. |
|
 |
|
Linkek:
|
A görögök általában szerettek arról beszélni, milyen nemes dolog a hazáért meghalni, (Lásd. Homérosz műveit), a spártaiak számára azonban ez több volt puszta beszédnél, a harcban "akhalosz tenartosz", azaz; a "gyönyörű halált" keresték. Ez a cél magában foglalt mindent, amiről Tercius a katona-költő is ír; higgadtan előretörni, szembenézni az ellenséggel, soha nem menekülni a harc elől, és a halált, mint édes szeretőt magunkhoz ölelni. Ezért nem meglepő, ha a harc előtt a spártaiak a szerelem istennőjének: Erosz-nak mutattak be áldozatot. A "gyönyörű halál" a szó legnemesebb értelmében áldozat volt: a halandók megdicsőülése. |
     |
|
A férfiak, akiket Leonidasz kiválasztott, és magával vitt a harcba, mind családos emberek voltak, és pontosan tudta - ahogy a katonák is mindnyájan -, hogy mind meg fognak halni. A görögök 3 napon át tartóztatták fel a perzsa sereget, időnként védelmet kerestek a fal mögött, majd hoplita alakzatban támadásba lendültek. A perzsák háromszor támadtak, de mindháromszor visszaverték őket. Xerxész már majdnem feladta a csatát, amikor a görögöket elárulták, és mód nyílt arra, hogy hátbatámadja őket. Amikor Leonidasz erre rájött, a görögök nagy részét elbocsátotta a harcból, csak a spártaiak maradtak, kis számú más egységek és várták a végső rohamot. Másnap a perzsák két oldalról támadtak, és bár a görögök továbbra is hősiesen harcoltak, azt a néhány száz főt, aki ott maradt gyorsan legyűrték. A spártaiak az utolsó emberig elestek.
|
  4kép |
|
A görögség fantáziáját a győzelmek sorából érdekes mód, mégis a Thermopülai vereség hősei ragadták meg. Thermopülai volt az a hely, ahol a spártaiak megmutatták, mi az életük értelme. Megmutatták a világnak, hogy Spárta milyen hely, felmutatták városuk eszményeit, ezzel is igazolva utópisztikus elképzeléseiket. Mindezzel pedig, legalábbis Hérodotosz szerint: " a spártaiak a dicsőségnek akkora kincsére tettek szert, mellyel egyetlen másik állam sem büszkélkedhet ".
(forrás: )
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
