 |
|
A festmény elkészülésének folyamata: 
Kész festmény itt!
|
Történelmi kép megalkotásánál úgy gondolom, fontos a hitelesség, vagyis az ábrázolt alakok korhű kinézete. Sok könyvet és interneten található képet átnéztem, hogy ennek próbáljak megfelelni. Maga a kép arról a 300 spártairól szól, akik Kr. e. 480 augusztusában a Thermopülai szorosban szembe szálltak a jóval nagyobb túlerőben lévő perzsa hadsereggel. A Spártából induló 300 harcoshoz csatlakoztak még görög katonák, így 3100 főre egészült ki a sereg. Hogy miért főleg a 300 spártairól emlékszünk meg, annak az lehet az oka, hogy ők harcoltak az első sorokban Leónidasz vezetésével, és az utolsó napon a király elbocsátotta a szövetségeseiket, akik pár kivétellel el is mentek, de a spártaiak a visszavonulás helyett inkább a halált választották. A görög sereg még így is eltörpül Xerxész hadereje mellett, ami 200 ezer körül mozgott. A perzsák a szűk terepen viszont nem tudták kihasználni létszámfölényüket, így a jól képzett spártai katonák napokig fel tudták őket tartóztatni, Xerxész pedig csak csellel, a hátukba támadva tudta felmorzsolni őket. A spártai nehézfegyverzetű gyalogos (hoplita) súlyos felszereléssel indult a csatába. A pajzs szó görögül hoplon, innen ered a hoplita név. Ezek a pajzsok 1 -1.2 m átmérőjű faszerkezettel és bronzborítással készültek, súlyúk kb. 10 kg lehetett. A korinthoszi típusú sisak szinte az egész arcot elfedte. A mellvértek és lábvértek is fémből készültek, így az összsúly a fegyverzettel együtt elérte a 20-30 kg-ot. A spártaiak pajzsait a lambda, vagyis „L” betű díszítette, ami hazájuk nevét Lakedaimónt, vagyis Lakóniát jelölte. Xerxész serege több népből állt össze, így azok öltözete és fegyverzete is nagyon változatos képet mutat. Méd lovasok íjjal és dárdával, etióp harcosok dárdával, bithüniaiak, phrügök, hogy csak párat említsünk, és ott van még persze Xerxész elitserege, a tízezer fős „halhatatlanok”. Kertész István könyvei nagy segítséget nyújthatnak azoknak, akik kíváncsiak erre a korszakra, ajánlom mindenkinek. |
|
Még pár mondatot szeretnék itt arról, hogy a magyar történelemnek is megvannak a maguk „spártai hősei”. Sok érdekes hasonlóság mutatkozik pld. Szigetvár ostrománál 1566-ban. Szulejmán szultán százezres haddal vette ostrom alá Zrínyi Miklós által vezetett 2500 magyar és horvát katona által védett szigetvári várat. Az ostrom 1566 aug. 5–től szept. 7-ig tartott. Az ostrom utolsó napján Zrínyi és a megfogyatkozott vitézek, akik 300 –an maradtak, hősiesen kirohantak a hatalmas túlerő ellen és mind egy szálig ottvesztek. Más helyszín, más idő: 1849 Nyerges –tető. Tuzson János őrnagy 200 székely honvéddal tartotta fel a húszezres orosz haderőt. Tuzson János honvédei többször is visszaverték aug. 1-én az ellenséget, mígnem egy pásztor a hátukba vezette az ellent. Jó lenne ezekről is festeni egyszer.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
